
A sertés takarmányozása
A sertés együregű gyomrú állat. Tápcsatornája a testméretéhez viszonyítva rövid, gyorsan áthaladnak a takarmányok rajta. Ezért elsősorban koncentrált abraktakarmányokat fogyasztanak. A teljes takarmánykeverékek döntően energia- és fehérjehordozó magvakból, korpából állnak.
A sertés ízérzékelése és szaglása kiváló. Ezért homogén takarmánykeverékek etetésére van szükség megakadályozandó az íz alapján történő válogatást. Másrészt a rossz szagú vagy ízű takarmányokat a sertések visszautasítják.
A hízósertés takarmányozása I.
A hízósertések első takarmányozási fázisa 70-80 kg testtömeg eléréséig tart. Ebben az időszakban a sertés növekedési erélye nagy, elsősorban húst termel. Jó a takarmányértékesítés is. Ezt kihasználva nagy fehérjetartalmú és nagy biológiai értékű fehérjéket tartalmazó takarmánykeverék etetésére van szükség. A takarmánykeverékben jelentős mennyiségű kukorica mellett mindig szerepel árpa és extrahált szójadara. A takarmány rosttartalmát döntően a búzakorpa adja, amely rendszerint minden sertés takarmánykeverékben megtalálható.
A hízósertés takarmányozása II.
A hizlalás második fázisa 80 kg-os testtömegtől vágásig tart. Ebben az időszakban a tömeggyarapodás csökken és megkezdődik a zsírépítés. Ezért célszerű az energiaellátást visszafogni, amelyet leginkább a táp hígításával szoktak elérni, azaz ebben a fázisban rendszerint nagyobb mennyiségben szerepelnek a korpák, mint az első fázisban. Emellett a fehérjehordozó takarmányok összetétele is megváltozik, mivel ekkor már elegendő az extrahált szójadara helyett a napraforgó-dara etetése is.